2008. október 1., szerda

a füzeteimben veszélyesen megemelkedett az egy oldalra jutó szívecskék száma.

2008. szeptember 30., kedd

az mindig úgy meg tud lepni, ha azt látom, hogy valaki a blogomat olvassa. ne olvassátok, ha ott vagyok, nagyon zavarba tudok jönni.

köszönöm :)

megtettem a rend felé az első lépést, vettem* mappát, ahova be tudom rakni a különböző füzetekből kitépett lapokat. kicsit káosz van, nincs meg a lyukasztó, de a füzeteket már szétszedtem. megint igazán remek délutáni elfoglaltságot találtam, pedig estére le kell adni A Cikket, éneztnemtudommegírni. alternatíva, nyilván.

*persze nem én vettem, hanem vetettem anyával, mert ugye kertvárosban nincs semmi, csak ezért nem megyek be a városba, itthon meg plusz 45 perc séta lenne hazafelé az az egyetlen papírbolt, kizárt. az egyetlen papírboltban csak csúnya világoskék mappa volt, nem is vékony műanyaglapos, mint amilyet szerettem volna, hanem kartonpapír, de ez van, ezt kell szeretni. habiter en ville ou habiter á la campagne, egyértelmű, költözzekmárvisszapestre. de legalább tintát lehet rendelni, majd talán hoznak, de ha csak műanyagdobozos lesz, az nem fog kelleni, mert az nem mutat jól az asztalomon, csak a pelikán, vagy a velem egyidős moszkvai tintásüvegek. gyönyörű.

nem mentem ma próbára. persze akartam, de átaludtam a délutánt (lektorálás közben szépen, kényelmesen elhelyezkedtem a laptopomon két "sokat beszélgettek és nevettek" jellegű mondat között. nagyon izgalmas regény egyébként, bámulatos a cselekményszövése és a nyelvezete, de tényleg.)

szóval ha ez így kimaradt, gitározhattam estefele remekül, interjúk A Cikkhez, meg az is eszembe jutott, hogy biztosan elfelejtettem kötni, úgyhogy lebontottam, amit még vagy 4 éve csináltam, és elkezdtem újra. tényleg elfelejtettem. kötni pedig jó dolog, meg kéne tanulni újra, hogy mi a sima meg a fordított.

olvasni is akartam, de nem lehet, mert itt a határidő.

2008. szeptember 29., hétfő

egész nap azon gondolkodtam, hogy mi hiányzik ennyire a kezemből. hát az ő keze, persze.

éppen olyan ez a péntek este,
magamba zuhanva, beléd esve,
hiába tea, kakaó,
csak veled lenni volna jó,
közénk bújna a pokróc alá a vágy,
s mézként folyna alá a falról a lágy,
buja, tétova szerelem,
lennék már veled és te velem

2008. szeptember 28., vasárnap

félelmetes, hogy évek tapasztalata nem volt elég ahhoz, hogy ha még nem pótoltam mindent, és oldalakat kellene kihagynom a füzetben, ezért inkább valahova máshova írok, akkor az a máshova ugyanannak a füzetnek a hátulja, fejjel lefelé. hogy másolom így be?

(most profi módon a bioszon kívül mindent máshova írtam, élmény visszakeresni, hogy a töri a magyarban, plusz még két lap valahol, a magyar a törifakt hátuljában, a fakt a médiában, a média nem tudom, talán inkább kezdek új füzetet, még nem írtunk olyan sokat úgysem.
szeretem a káoszomat, ebben érzem magam jól.)

Machó Zsófia 2008
Creative Commons License