Éjfélkor megszólalt a Himnusz a Petőfiben és én olyan reflexszerűen pattantam fel, hogy kirúgtam magam alól a széket és koppant az asztalon... (utána amíg vége nem lett, állva körmöltem az érveket contre meg pour lettre és mél... :P)
Erről eszembe jutnak azok az idők, amikor még éjfélkor boszorkányok jártak, és félve mentem ki a konyhába kakaóért és éjfélkor már tényleg muszáj volt lefeküdni aludni, különben jönnek a szellemek meg a zöld lific. Meg különbenis éjfélkor megáll az idő, leginkább Óév és Újév között és hatvan másodpercre életre kelnek a játékok, de most lehet, hogy ez hülyeség, nagyon régen olvastam már Mary Poppinst... Évek óta nem is igazán veszem észre, hogy jé, éjfél van, csak azt, hogy jé, fél egy van...
Erről eszembe jutnak azok az idők, amikor még éjfélkor boszorkányok jártak, és félve mentem ki a konyhába kakaóért és éjfélkor már tényleg muszáj volt lefeküdni aludni, különben jönnek a szellemek meg a zöld lific. Meg különbenis éjfélkor megáll az idő, leginkább Óév és Újév között és hatvan másodpercre életre kelnek a játékok, de most lehet, hogy ez hülyeség, nagyon régen olvastam már Mary Poppinst... Évek óta nem is igazán veszem észre, hogy jé, éjfél van, csak azt, hogy jé, fél egy van...
2 megjegyzés:
Na ja'
Tegnapi (26 perccel ezelőtti) beszélgetésünk:
Anyám:Emma, Éjfél van!
Én: Jó, mit csináljak vele?
Megjegyzés küldése